7 perc a tartalom elolvasásának időtartama
Ariége-i vizsla jellemzői
Ebben a bejegyzésben a Ariége-i vizslát szeretném nektek bemutatni. Amennyiben ilyen kutyafajtát szeretnél új családtagnak mindenképpen érdemes elolvasni, hogy illeni fog e hozzád és az életviteledhez (vagy a mostani vagy a jövőben elképzelt életviteledhez, gondolva itt egy családalapításra).
Kezdjük is pár alap információval a fajtáról, eredeti francia neve: Braque de L’Ariege, angol neve: Ariege Pointing Dog. A kutyafajta Franciaországból származik, az FCI rendszerében 177-es szabvány sorszámmal fogod megtalálni.
Ariége-i vizsla eredeti felhasználása
Ariége-i vizsla eredeti felhasználása szerint vadászkutya azon belül is pointerek között tartják számon. A nagyon átgondolt tenyésztésnek köszönhetően minden típusú vadászatra alkalmas lehet. Mivel vadászkutyának lett tenyésztve ezért leginkább csak gyakorlott gazdáknak ajánlott a tartása.
Ariége-i vizsla temperamentuma
Mivel vadászkutyának lett tenyésztve ezért leginkább csak gyakorlott gazdáknak ajánlott a tartása. Annak ellenére, hogy kifejezetten könnyen nevelhető és tanulékony kutyafajta. Aki igényli is foglalkozzanak vele, nem elég csak fizikailag fárasztani, szellemileg is fárasztani kell a kutyát, hogy a nap végén jól aludjon.
Megjelenése
Braccoïd típusú. Konstrukciója erőteljes, de túlzott nehézségek nélkül, robusztus és erős megjelenésű. Az ember előnyben részesíti a sovány lábakkal, kiemelkedő izomzattal és jól meghatározott vonalakkal rendelkező alanyokat. A lehetőleg halvány narancssárgával foltos, vagy néha barnával foltos fehér bundája a méretével együtt elegáns, előkelő kutyává teszi. A kan kutya marmagassága 60-67 cm között mozog felnőtt korára, a szuka kutya marmagassága 56-65 cm lesz felnőtt korára.
FCI szabvány szerinti megjelenése
Fontos arányok az Ariége-i vizsla esetében: a testhossza kissé meghaladja a marmagasságot, a koponya valamivel hosszabb, mint a pofa.
Fej: a fejnek hosszúnak, szögletesnek és keskenynek kell lennie a járomíveknél. A koponya nagyon enyhén lekerekített, az elülső barázda csak enyhén hangsúlyos. A koponya és a pofa vonalai elöl kissé eltérnek. A felső ívek közepesen markánsak. Az occipitalis kiemelkedés meglehetősen kifejezett. Az orr rózsaszín, vöröses vagy a szőrzet színétől függően lehet még halványbarna, de egy biztos az orr soha nem fekete,
Az ajkak meglehetősen finomak, jól leeresztettek, az ajkak sarka egészen össze van gyűrve, anélkül, hogy lógna. Ollós harapással rendelkezik.
A szemei gyengéd kifejezést kölcsönöznek a kutyának, szemei jól nyitottak, enyhén oválisak, őszinte és intelligens tekintet jellemzi. Az írisz a szőrzet színétől függően sötét borostyán színű vagy barna.
A fül meglehetősen finom, hosszú (hosszúságban eléri az orr elejét) és begöndörödött. Szemmagasságban vagy alatta fekszenek. Nem a fejéhez közel hordják.
A test felső vonal: Az elülső rész a martól a tizenegyedik hátcsigolyáig közel egyenes
vonalban ereszkedik le, a második rész enyhén domború, a farral találkozik.
A farka a farvonal meghosszabbításában áll. Gyökérénél erős, hegyéigelvékonyodó. Általában 4/10-ig dokkolt. A hosszú farok megengedett. Nem szabad a felső vonalnál magasabbra vinni.
Az elülső végtagok egyenesek, erős csontozatúak, szélesek és izmosak. A hátsó végtagok függőlegesek és párhuzamosak valamint jól izmoltak.
A szőrzete szárt, fényes, rövid, a fejen viszont finomabb és simább. A Ariége-i vizsla szőrzetének színe: Halvány narancssárga őzbarna vagy néha barna, erősen foltos, őzbarna vagy barna, kullancsos fehér; bizonyos kutyák még fehérek is, barna vagy barna kullancsokkal.
Ariége-i vizsla eredete
Az Ariège Pointer a régi francia Braques-ból származik, amelyet a 19. században a meridionális (déli) fehér és narancssárga szőrzetű Braques állományával kereszteztek, hogy nagyobb könnyedséget és aktivitást kapjanak végeredményben. Néhány Ariègeois vadász továbbra is használta, így elkerülte a fajta teljes eltűnését. 1990-ben egy tenyésztőcsoport úgy döntött, hogy a túlélésnek szenteli magát.