9 perc a tartalom elolvasásának időtartama
Ebben a bejegyzésben az Hosszúszőrű pireneusi juhászkutyát szeretném nektek bemutatni. Amennyiben ilyen kutyafajtát szeretnél új családtagnak mindenképpen érdemes elolvasni, hogy illeni fog e hozzád és az életviteledhez (vagy a mostani vagy a jövőben elképzelt életviteledhez, gondolva itt egy családalapításra).
Angol neve: Pyrenean Sheepdog Long-Haired – ezen a néven fogod megtalálni az FCI rendszerében is. Eredeti neve: CHIEN DE BERGER DES PYRÉNÉES À POIL LONG. Magyar fordítása: Hosszúszőrű pireneusi juhászkutya.
A kutya származásai helye Franciaország ebből adódóan a kutyafajta “tulajdonosa” Franciaország.
A kutyafajtához tartozó hivatalost leírást Jennifer Mulholland és Raymond Triquet fordította.
Hosszúszőrű pireneusi juhászkutya FCI besorolása
Az FCI a Raymond Triquet által készített fajtacsoportosítást használja a kutyafajták könnyebb kategorizálása érdekében.
Ebbe a rendszerbe kerül besorolása a Pireneusi juhászkutya is. A fajtacsoportokat lehet még tovább bontani szekciókra és típusokra.
Fajtacsoport: (I.) Juhász- és pásztorkutyák (kivéve svájci pásztorkutyák)
Szekció: (1.) Juhászkutyák
Hosszúszőrű pireneusi juhászkutya természete
Bátor, leleményes kiskutya, kezdeményező, és teljesen odaadó gazdája iránt. Természeténél fogva önfejű, és általában szilárd kontrollra van szükség ahhoz, hogy energiáját irányítsa, és intelligenciájának legjavát hozza ki élénkségéből. Gyakran óvakodik az idegenektől.
Maximális energiát mutató kutya minimális méretben és súlyban. Az állandóan éber fiziognómia, az éber levegő és a nagyszerű mozgás élénksége olyan jellegzetes megjelenést kölcsönöz ennek a kutyának.
Hosszúszőrű pireneusi juhászkutya eredeti felhasználása
A pireneusok legelőin és farmjain használt juhászkutya.
Hosszúszőrű pireneusi juhászkutya megjelenése
Fontos arányok: a koponya körülbelül olyan hosszú, mint széles. A fang arányaiban rövidebb, mint a koponya. A test hossza nagyobb, mint a marmagassága.
A könyök és a talaj közötti távolság nagyobb, mint a marmagasság fele.
A kutyafajtára előírt méretek:
A kan marmagassága: 42-48 cm
A szuka kutya marmagassága: 40-46 cm
A hosszúszőrű pireneusi juhászkutya feje háromszög alakú. A koponya közepesen fejlett, csaknem lapos, alig észrevehető központi barázdával. A koponya oldalt harmonikusan lekerekített.
A kutya orra fekete színű.
Az ajkak nem túl vastagok, teljesen lefedik az alsó állkapcsot. A szélek és a szájpadlás feketék. Az állkapcsa teljes fogazattal rendelkezik és ollós harapással.
A kutyafajtára jellemző a kifejező szem enyhén mandula alakú és sötétbarna. Fekete foltos, harlekin vagy palaszürke szőrzettel rendelkező kutyáknál elfogadott a falszem.
A füle: Meglehetősen rövidnek, tövénél mérsékelten szélesnek kell lennie, és a koponya tetején nem lehet túl közel egymáshoz, de nem is túl távol egymástól.
Háromszög alakúak, finomak és pontban végződnek. Leesett, lapos és nagyon mozgékony. Ha éber, elölről nézve, a felső él jelentősen meghosszabbítja a koponya keresztirányú vonalát.
Lehetnek félig szúrtak is, ebben az esetben az alsó résznek szúrósnak és mozgékonynak kell lennie, és ideális esetben a fül felső harmada vagy fele előre vagy oldalra esik, mindkettőre szimmetrikusan.
A nyaka meglehetősen hosszú és izmos vállból kiugró.
A kutya teste csontozatilag erős, az izomzata viszont sovány.
A kutyafajtára jellemző és előírt farok: Jó rojtos, nem túl hosszú, meglehetősen alacsonyan tűzött és horgas hegyű. Amikor a kutya éber, a farok általában alig emelkedik a felső vonal fölé, azonban előre görbülhet.
Azokban az országokban, ahol ezt a gyakorlatot nem tiltja a törvény, néhány kutyát kikötnek. A kezdetleges farok megengedett.
Végtagok: Első végtagja felálló, szikár, inas. A hátsó végtagok meglehetősen zárt szögletűek.
A kutya bőre vékony, gyakran sötét foltokkal a szőrzet színétől függetlenül.
A pireneusi juhászkutya szőre: Hosszú vagy félhosszú, de mindig sűrű, majdnem lapos vagy enyhén hullámos, vastagabb és gyapjasabb a faron és a combon, textúrája valahol a kecskeszőr és a juhgyapjú között van.
Egyes kutyáknál a durva és gyapjas szőr keveréke „kadetteknek” nevezett szálak vagy zsinórok, néha pedig matt vagy
nemezelt „matelóták” képződhet, amelyek csempékként fedik egymást a faron.
„Kadenettek” találhatók a mellkason és a mellső lábak könyökmagasságban.A pofa rövidebb, kevésbé sűrű szőrrel rendelkezik. A fang végén, néha az egész fang mentén laposan fektetve elölről hátrafelé fektetik.
Az oldalakon és az orcákon is a szőr hosszabb és szélfútta elölről hátrafelé fésült. A szemeknek jól láthatónak kell lenniük, és nem kell szőrnek fedniük.
Szőrzetének színe: Sárga, világosabb vagy sötétebb, feketével vagy nem , néha egy kis fehérrel a mellkason és a végtagokon; szürke, világosabb vagy sötétebb, gyakran fehér színű a fejen, a mellkason és a végtagokon; kék, fekete foltokkal (harlekin vagy palakék).
Vannak fekete szőrzetűek és / vagy fekete fehér jegyekkel. Előnyben részesítik az egyszínű bundát.
Hosszúszőrű pireneusi juhászkutya története
Kezdetektől fogva gyakorlatilag ismeretlen volt a hivatalos kutyaélet előtt egészen a 20. század elejéig. Típusa völgyenként jelentősen változik, alakja, szőrzete nagyon eltérő lehet, de jellege, viselkedése soha nem változik.
Az első hivatalos szabványt 1921 és 1925 között Bernard Sénac-Lagrange dolgozta ki. Először az ő elnöksége alatt, majd Charles Duconte (1954-1986), Guy Mansencal (1986-2000) és Alain Pécoult (2000-től…) elnöksége alatt módosították Raymond Triquet-vel 2001 óta szoros együttműködésben.
