Barion Pixel

Lengyel vadászkutya

Megosztás

8 perc a tartalom elolvasásának időtartama

Lengyel vadászkutya jellemzői

Ebben a bejegyzésben a Lengyel vadászkutyát szeretném nektek bemutatni. Amennyiben ilyen kutyafajtát szeretnél új családtagnak mindenképpen érdemes elolvasni, hogy illeni fog e hozzád és az életviteledhez (vagy a mostani vagy a jövőben elképzelt életviteledhez, gondolva itt egy családalapításra).

Eredeti neve: GOŃCZY POLSKI, angol neve: Polish Hunting Dog – ezen a néven fogod megtalálni az FCI rendszerében is. 354-es sorszámmal szerepel az FCI rendszerében. Az FCI rendszerében fellelhető leírást Jennifer Mulholland és Raymond Triquet készítette. Bizony arról a R. Triquet-ről van szó aki a fajtacsoportosítást is megalkotta.

Lengyel vadászkutya FCI besorolása:

Fajtacsoport: (VI.) Kopók és rokon fajták
Szekció: (1.) Kopók
Típus: (1.2) Közepes méretű kopók

Lengyel vadászkutya eredeti felhasználása

Természetesen a nevében már említik, hogy vadászkutyának tenyésztették. Első sorban vaddisznó és szarvas vadászatára használták. Illetve ezen kívül még előfordult, hogy róka és nyúl vadászatban is részt vettek ilyen kutyákkal.

Lengyel vadászkutya temperamentuma

Igazán bátor és lojális kutya. Nagyon intelligens és könnyen nevelhető kutya. Agresszivitás jeleit nem mutatja, de idegenekkel szemben mindig óvatos. Az alapvető vadászkutya tulajdonságokhoz még hozzá kell adni a kiváló őrző tulajdonságokat is.

Lengyel vadászkutya megjelenése

A lengyel vadászkutya egy kompakt felépítésű és meglehetősen hajlékony kutyafajta. A csont szerkezete érős, de semmiféleképpen nem nehéz. A testfelépítése nagy mobilitási képességet kölcsönöz a kutyafajtának amit természetesen ki is használ a roppant nehéz és változatos hegyvidéki terepen.

Kan kutya maramgassága: 55-59 cm
Szuka kutya marmagassága: 50-55 cm

FCI szabvány szerinti megjelenése

A lengyel vadászkutya feje nemes és arányos a testtel. Az orra lehet fekete, barna vagy hússzínű attól függően milyen a szőrzetének a színe. Az ajkak húsosak, nem lógnak és em feszesek jól átfedik az alsó állkapcsot. Az állkapcsán erős fehér fogak találhatóak, ollós harapással rendelkezik.

A szemek közepes méretűek, kedves kifejezést kölcsönöznek a kutyának. A szem fehérje nem látható. A fekete és barna színű alanyok szeme sötét, a barna és vörös színűeké pedig világosabb lehet.

A fülek: Függőek, könnyűek, háromszög alakúak, közepes hosszúságúak. A fülek szőrzete sima és selymes.

A lengyel vadászkutya teste határozott és jól izmolt. A kutya teste téglalap felépítésű arányokkal kifejezve: 9:10.

Elülső végtagok esetében a könyök és a talaj közötti távolság egyenlő a marmagasság felével. A hátsó végtagok szélesek és jól izmoltak.

Farka: közepes vastagságú és a csánkizületig ér. Szőrzettel jól fedett enyhe ecsettel. A kutya nyugalmi állapotban alacsonyan hordja, munka közben viszont valamivel magasabbra kerül, mint a felső vonal.

A lengyel vadászkutya szőrzete: A testen a szőr durva, bőséges aljszőrzettel. A fejen és a füleken a szőrzet rövid és puha.

A lengyel vadászkutya színváltozatai: Fekete és sárgásbarna: A csernek jól el kell különülnie a feketétől. A barna szín a barna és a vörös kombinációja. A szín nagyon intenzív. • Barna
(csokoládé) és barna. Piros, az orr fekete, barna vagy hússzínű. A barna-vörös kabát enyhén feketével fedhető.

A barna jelzések helyzete; a szemen, a pofán, a nyak elülső részén, a mellkason, a végtagok alsó részén, a combok mögött és belsejében, a végbélnyílás környékén, a farok alsó részén. Kis fehér foltok a lábujjakon és a mellkason megengedettek.

Lengyel vadászkutya eredete

A lengyel irodalom már a XIII. században említi az illatkutyákkal való vadászatot. Lengyelország mindig is mély erdőkkel borított ország volt, tele nagyvadakkal, ahol
az illatkutya volt a vadász értékes segédeszköze.

A XIV. századi krónikák tanúsága szerint a lengyel nemesség nagyra becsülte az illatos vadászkutyákkal való vadászatot. A XVII. században már legalább két különböző típusú lengyel illatkutyát jól megkülönböztettek.

Részletes leírások találhatók a XIX. századi vadászati irodalomban: 1819-ben JanSzytier (Poradnik Mysliwych) írja le a lengyel „brach”-ot és a lengyel illatkutyát. 1821-ben a „Sylwan” folyóiratban W.Kozlowski ismerteti és illusztrációkat ad mindkét típusról, a lengyel „brach”-ról (nehezebb) és a lengyel illatkutyáról (könnyebb).

Ignacy Bogatynski (1823-1825, Nauka Lowiectwa) nagyon részletes leírása használható első fajtastandardként. Az első világháború után a lengyel illatkutyát még mindig vadászatra használták Lengyelországban, a keleti régiókban, de különösen a hegyekben, különösen nehéz terepen.

A Podkarpacle régióban a híres lengyel kinológus, Jozef Pawuslewicz (1903 – 1979) lengyel illatkutyákkal vadászott, e kutya tenyésztésének fejlesztésével foglalkozott. Ő írta az első fajtaszabványt, és neki köszönhető, hogy ezeket a kutyákat hivatalosan is regisztrálta a Lengyel Kinológiai Egyesület.

Fekete Gergely
Fekete Gergely

Fekete Gergely vagyok kutyákkal nőttem fel, nemrég 1,5 éve jött el annak az ideje, hogy legyen saját kutyám. Egy fekete törpe uszkárra esett a választásom aki 6 hónaposan került mellém. Természetesen nagyon kreatívan Blacky lett a neve.

Mivel vidéken éltem gyerekkoromban számomra újdonság volt a kistestű kutya, az érzékeny lelkivilágával és természetesen az is, hogyan éljek együtt egy kutyával egy lakásban. Az együttélésünk megkönnyítése végett jónak láttam elvégezni együtt egy kutya tréner tanfolyamot is, hogy jobban megértsem Blacky-t.

A kihívások soha nem állnak meg ha az embernek van egy kutyája. Nekem a legnagyobb kihívás a kutyám etetése volt, mert nagyon érzékeny a gyomra.

Ezután a sok kihívás után szerettem volna megosztani a tapasztalatokat más fiatal és újdonsült gazdival is ezért indítottam el a kutyusom.hu webáruházat.

Articles: 376