Montenegrói hegyikopó megjelenése
A montenegrói hegyikopó, más néven a „Crnogorski Planinski Gonič”, egy különleges kutya fajta, amely Montenegróból származik. Ez a fajta kifejezetten a hegyvidéki terepekhez alkalmazkodott, és a következő jellemzőkkel rendelkezik:
A montenegrói hegyikopó közepes méretű kutya, izmos és erős testfelépítéssel. A felnőtt kutya 20-25kg között fog mozogni súlyban. A marmagassága 45-55 cm között lesz. Szőrzete többnyire fekete, jellegzetes tarka vagy rozsdabarna jegyekkel a fején és a lábain. A feje hosszúkás, szemöldökívei kiemelkedőek, és a fülei lelógóak. Testfelépítése izmos és erőteljes, jól alkalmazkodva a hegyvidéki és nehéz terepekhez. Lábai erősek és izmosak, ami kiváló mozgékonyságot biztosít számára a hegyekben.
Ez a fajta kiválóan alkalmas hosszú távú vadászatra és a nehéz terepek felderítésére, köszönhetően kiváló fizikai tulajdonságainak és kitartásának.
Montenegrói hegyikopó temperamentuma
Erős vadászösztöne van, kiválóan követi a nyomokat és kitartó a vadászatban. Jellemzően magas energiaszinttel és kitartással rendelkezik, ami a vadászat során elengedhetetlen. Ezek a kutyák híresek hűségükről és odaadásukról a gazdájuk felé. Erős kötődést alakítanak ki azokkal, akikkel együtt élnek. Általában barátságos természetű, de idegenekkel szemben óvatos lehet, ami jó őrző-védő tulajdonságokat biztosít. Sok mozgást és aktivitást igényel, nem szereti az inaktív életmódot. Megfelelő fizikai és mentális stimuláció nélkül unatkozhat és viselkedési problémákat mutathat, pozitív megerősítésre alapuló képzés ajánlott számukra.
Összességében a montenegrói hegyikopó kiváló vadászkutya, aki erős fizikai képességekkel, intelligenciával és lojalitással rendelkezik. Fontos, hogy elegendő mozgást és mentális stimulációt kapjanak, hogy boldogok és egészségesek maradjanak.
Eredete
Biztosan állíthatjuk, hogy ez a fajta a többi balkáni kopóval azonos eredetű. A múltban ezt a kutyát néha „fekete kopónak” nevezték. Az első szabvány 1924-ben született. Az FCI hivatalosan ismerte el ezt a fajtát (279-es szabvány) 1969. május 8-án a varsói ülésén.
