6 perc a tartalom elolvasásának időtartama
Nézzük át a Lengyelországból származó eredeti nevén Ogar Polski azaz Lengyel Kopó kutyafajtát.
Ezt a kopó fajtát elsősorban nyúl, róka, vaddisznó, őz vadászatára használták. Jó szaglása miatt előfordult, hogy kacsavadászat esetén is használták a lelőtt vadat a Lengyel Kopó kereste meg a bozótosban és vitte a vadászhoz.
Napjainkban főleg vaddisznó és róka vadászatára használják, mert a legtöbb helyen Lengyelországban be van tiltva a nyúl vadászata kutyával.
Lengyel kopó FCI besorolása
Az FCI fajtacsoportosítás alapján a VI. fajtacsoportba tartozik – kopók és rokon fajták csoportja. Kopók szekció és azon belül a nagy méretű kopók típusába.
Lengyel kopó jellemzői
Vadászkutyához mérten szeret ugatni hiszen ezzel jelezte a vadász számára a vadat. A kan kutyáknál ez a hang kicsit mélyebb, szukáknál pedig magasabb.
Általános véleményére alapozva ki lehte jelenteni, hogy családbarát kutya, könnyen tartható és nevelhető. A családjához nagyon ragaszkodó kutyáról van szó.
Kérlek vedd figyelembe, hogy vadászkutyáról van szó akit nap mint nap fizikailag és szellemileg is le kell fárasztani, tartása lakásba nem javasolt.
Lengyel kopó megjelenése
Megjelenésében engem személy szerint egy előkelő kutyára emlékeztet jó kiállása és megjelenése miatt. Bundája színét tekintve barna – sötétbarna és fekete gyönyör kompozíciója.
Stabil izmos testfelépítéssel rendelkező kutya, ez rendkívül jó állóképességet ad a kutyának, de sajnos a gyorsasága rovására.
Lengyel Kopó FCI szerinti megjelenítése
A kutya ránézésre azaz annak körvonala téglalap alakú, a testhossza valamivel nagyobb, mint a marmagassága.
Feje: Széles koponyával rendelkezik, ívelt résszel a fülek között. Az orra nagy, széles és sötét színű. Az ajkak vastagok, a felső ajak részen a bőr lógós. Az állkapcsa erős, fehér fogakkal és teljes ollós harapással. A szemei enyhén ferde elhelyezkedésük, nem ülnek túl mélyen szemei, sötétbarna szelíd tekintettel. A fülek lógnak közepes hosszúságúak és szélességűek.
Nyak: A nyaka közepesen hosszú egyenes tarkóval, izmos kifejezetten vastag a nyak tövénél.
Lábak: Az első lábai kifejezetten izmosak, szemből nézve egyenesek és párhuzamosak egymással.
A hátsó lábak oldalról tekintve kissé hátrafelé állnak, hátulról nézve egyenesek és párhuzamosak.
Járását tekintve nem tartozik a gyors futók közé.
Bőre a teste nagy részén feszes, csak a homlokon ráncolt.
Szőrzete: Rövid sima szőrrel rendelkezik, színezetét tekintve barna-sötétbarna színű és fekete.
A hímek 56-65 cm magasra nőnek, a szukák 55-60 cm magasra.
Lengyel kopó története
Az Ogar egy nagyon régi múltra visszatekintő kutyafajta, hiszen a vadászatokról szóló beszámolókban már a 11. században benne voltak ezek a kutyák. A 14. századból származó krónikák már említik, hogy külön a királyi vadászatra tenyésztették őket. A Lengyel Kopók nagyon előkelő kutyák voltak hiszen különböző várási címereken is szerepeltek.
Már a 19. században kiállítottak ezeket a kopókat különböző kutyakiállításokon. Sajnos a II. világháború után már nem tenyésztették, mint szaglókutya. 1964-ben Jerzy Dylewski megírta a lengyel kopó első standardját, amely 1966-ban 52-es számmal bekerült az FCI nyilvántartásába.